Informatika és környezetvédelem - számok, tettek, előrejelzések, megtorpanások

1 / 7 oldal

Mindig csak a felszínt kapargatjuk, a mélybe már nincs merszünk leásni. Kevesen tudják pontosan, ám annál többen sejtik, hogy az ott rejlő erőkkel nem lehet (nem érdemes) packázni, hogy azok (ők?) a világpolitika és -gazdaság valódi mozgatórugói. A felszínen gazdasági, politikai hatalmat gyakorlók valójában, közvetlenül vagy áttéteken keresztül, azok kiszolgálói. Ennek egyik, finoman fogalmazva is drámai következménye a környezetszennyezés jelenlegi, gyakorlatilag az élővilág életfeltételeit lenullázó mértéke s az ehhez jelentős mértékben hozzájáruló, energiahordozókhoz való viszonyunk, a felhasználásuk mikéntje, a lakossági, vállalati, intézményi szinten egyaránt tapasztalható energiapazarlás mértéke. És persze az egyéb más veszélyes, káros vagy „csupán” mindennapjaink végtermékeként folyamatosan halmozódó hulladékok között ott van komputerizált és mobilizált világunk új keletű, de annál szorgosabban növekvő környezeti kártevője, az e-szemét.



Lehet esztelen vagdalkozásnak minősíteni a bevezető első mondatait, de ha valóban alaptalan a feltételezés, akkor vajon mi okból nem készült fel időben, az okozott kárral lépést tartva a világ gazdagabbik, a környezetszennyezésben élenjáró fele a gyártmányai, szolgáltatásai stb. által okozott környezeti károk legalább részleges enyhítésére? Miért nem szabtak időben korlátot nemzeti és nemzetközi jogszabályok a politikai hatalmukkal rosszul vagy visszaélők a hazájuk és földrészük, esetenként a világ egészére nézve felelőtlen döntéseket hozók vircsaftjának?
Miért volt a tudósok, a valódi környezetvédők szava önmagában kevés, és kellettek a klíma, az időjárás kellemetlen, irreverzibilis változásai is ahhoz, hogy ímmel-ámmal megkezdődjön a kármentés – mert megelőzésről már nem beszélhetünk? És persze ez is csak a felszínen. Mert a környezetkárosító energiaforrásokról történő átállás környezetkímélőbbekre gyakorlatilag a világgazdaság „átkonfigurálásával” járna. Mennyivel egyszerűbb lett volna kezdettől fogva alternatívákban gondolkodni, s nem a tömeggyártás által garantált nagy profit bűvöletében lepaktálni az amúgy is véges energiaforrások gazdáival (is)! Persze kár már ezen siránkozni, így nézzük inkább – a teljesség igénye nélkül –, hogy milyen intézkedéseket (sajnos legtöbbjük még csak szabályzat, jó esetben törvény, de betartatásuk mikéntje enyhén szólva is bizonytalan) főztek ki a későn ébredő politikai, gazdasági, társadalmi szövetségek. S ami ennél közelebb áll tematikánkhoz: hogyan igyekeznek a környezetrombolásban cseppet sem vétlen informatikai, kommunikációs és irodatechnikai ipar szereplői javítani megítélésükön, s felhasználóik felé is környezetkímélőbb termékkínálattal jelentkezni.
 

 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció