Nehéz felmérni a vállalatok zöld törekvéseinek valós értékét

A piaci szereplŇĎk számára egyre fontosabbá válik, hogy elérjék a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint 2050-re kitŇĪzött nettó nulla kibocsátást. Ennek megfelelŇĎen a vállalatok mind gyakrabban kommunikálnak a szénsemlegesség eléréséhez kapcsolódó terveikrŇĎl, vállalásaikat viszont gyakran kevés releváns adat birtokában teszik. A zéró kibocsátással kapcsolatos költéseik mértékét nehezen látják át, a cél eléréséhez szükséges beruházásokra pedig a legtöbb cégnek közel sincs elegendŇĎ erŇĎforrása. A bizonytalan gazdasági környezet és az emiatt gyakoribbá váló rövid távú döntések pedig további akadályokat jelentenek a vállalatoknak a hosszú távú eredmény elérésében – derül ki a Baker McKenzie friss, 1000 vezetŇĎ bevonásával készült nemzetközi felmérésébŇĎl.

A cégeknek nehéz felmérni a valós környezeti lábnyomukat, mert – ha a saját tevékenységüket monitorozzák is – ellátási láncuk szereplŇĎirŇĎl rendszerint nagyon kevés információ áll a rendelkezésükre. A megkérdezett vállalati vezetŇĎk 41 százalékban nyilatkozták, hogy nincs rálátásuk a cégük valós kibocsátására, és 40 százalékuknál folyik jelenleg vizsgálat ennek megállapítása érdekében. Egy szervezet egyedül nem képes elegendŇĎ mennyiségŇĪ releváns információt szerezni a környezeti lábnyomával kapcsolatban. Ha következetesen törekszenek a zéró kibocsátás elérésére, elengedhetetlen a lánc többi szereplŇĎjének – például a beszállítók ¬– bevonása.

 

A kiterjedt ellátási lánc problémája

 

A hálózat kiterjedtsége hátráltatja a leggyakrabban a cégeket abban, hogy jelentŇĎs eredményt érjenek el a kibocsátásuk visszaszorításában: a megkérdezettek kétharmada szerint a legnagyobb kihívás a teljes ellátási lánc zéró kibocsátásra átállítása lenne. A folyamat jelentŇĎs költségekkel járna, ami a válaszadó vállalatok 70 százaléka számára problémát jelent a cél eléréséhez szükséges kiadások fedezete, 58 százalékuknál pedig közel sincs elegendŇĎ erŇĎforrás az átállásra.

 

A nagyvállalatoknak ugyanakkor készen kell állniuk akár a kiterjedt ellátási láncuk felülvizsgálatára is, amennyiben az Európai Unió elfogadja a vállalatok belsŇĎ átvilágításáról szóló ún. CS3D irányelvet. Az irányelv értelmében az abban foglalt feltételeknek megfelelŇĎ nagyvállalatok kötelesek lesznek belsŇĎ átvilágítási szabályzatot alkotni, amely alapján azonosítaniuk kell a tevékenységükbŇĎl, illetve a tartós üzleti kapcsolataikból eredŇĎ tényleges és lehetséges káros  környezeti hatásokat. 

 

„Egy-egy társaság tényleges értékét, a befektetŇĎk irányába fennálló vonzerejét, valamint finanszírozását jelentŇĎs mértékben képes befolyásolni a társaság ESG követelményeknek való megfelelése. Nem lehet ugyanakkor elégszer hangsúlyozni, hogy a mozaikszó nem kizárólag környezetvédelmi követelményeket foglal magában, így egy társaságnak mindenképpen javasolt az ellátási láncát nemcsak fenntarthatósági szempontból felülvizsgálni, de azt is fel kell mérnie, hogy miként befolyásolja a cég vállalatirányítási, vagy társadalmi felelŇĎsségvállalás iránti értékelését, ha egyebek mellett nem a piac diligens szereplŇĎivel köti meg a társaság mŇĪködése szempontjából alapvetŇĎ jelentŇĎségŇĪ szerzŇĎdéseket.” – magyarázza dr. Orosz Dániel, a Baker McKenzie ügyvédje. 

 

pexels.com

 

Pontatlan számítások

 

A kibocsátás mérséklése általában alulfinanszírozott terület a vállalatoknál, méghozzá gyakran azért, mert nem tudják pontosan kiszámítani, mennyit költenek karbonlábnyomuk csökkentésére. Erre a legtöbb esetben csak becslések állnak rendelkezésre: a felmérésben megkérdezett vezetŇĎk véleménye alapján ez a ráfordítás átlagosan a kiadások 5,8 százalékát teszi ki. 

 

Az üzleti vezetŇĎk – mivel egyre égetŇĎbb probléma a károsanyag-kibocsátás – gyakran kommunikálnak fenntarthatósági törekvéseikrŇĎl, ezeket az állításokat viszont az esetek jelentŇĎs részében nem érzik következetesnek a felmérésben részt vett válaszadók. A megkérdezett vezetŇĎk közül minden negyedik nyilatkozta, hogy cégük kibocsátás-csökkentésre vonatkozó vállalásait esetleg nem fogja tudni betartani, és mintegy felük szerint a menedzsment nyilatkozatai túlzottan bizakodóak voltak. A megkérdezettek 23 százaléka állítja, hogy a peres eljárás veszélye miatt nem hozza nyilvánosságra a kibocsátásra vonatkozó céljait.

 

Bizonytalan gazdasági környezet

 

A vállalatvezetŇĎk növekvŇĎ költségekkel és változó piaci környezettel számolnak, így sokkal inkább jellemzŇĎ, hogy rövidebb távra hoznak döntéseket. Mivel az átállás hosszú távú terv, a bizonytalan gazdasági helyzetben jellemzŇĎen nehézséget okoz a költségekkel elŇĎre számolni. 

 

A helyzet egyre sürgetŇĎbb, de a zéró kibocsátás érdekében egyelŇĎre kevés jelentŇĎs lépést tettek a felmérésben résztvevŇĎ vállalatok. A probléma jelentŇĎségét a legtöbb vezetŇĎ észleli, de a megkérdezett cégek mindössze 38 százalékának van fenntarthatósági stratégiája. Pedig a válaszadók 72 százaléka szerint az ambiciózus tervek meghatározása és végrehajtása érdekében szükség lenne ilyen stratégiára. 

 

____________

A felmérés 1000 üzleti vezetŇĎ megkérdezésén alapult, akik között egyenlŇĎ arányban voltak általános tanácsadók és fenntarthatósággal foglalkozó stratégiai vezetŇĎk. A válaszadók kilenc globális piacról – Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, USA, Japán, Szingapúr, Kína, Hongkong és Brazília – és hat különbözŇĎ iparágból – fogyasztási cikkek és kiskereskedelem; energia, bányászat és infrastruktúra; pénzügyi intézmények; egészségügy és élettudományok; ipar, gyártás és szállítás; valamint technológia, média és távközlés – kerültek ki.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció