Az elm√ļlt 50 √©vben ezek az informatikai projektek voltak a legnagyobb hat√°ssal a vil√°gra

Az Intel elsŇĎ processzora, a Motorola széles körben elérhetŇĎ mobiltelefonja, és a Google-keresŇĎ megjelenése éppúgy formálta a világot, ahogy az elsŇĎ MRI-berendezés megjelenése, vagy a vonalkód globális elterjesztése. A Neumann Társaság szerint itthon a kibernetika ötvenes évekbeli meghonosítása, a számítógép-fejlesztés beindulása a hatvanas évek második felében, illetve a hálózatok elméletének matematikai vizsgálata voltak a legnagyobb fontosságú projektek.

A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplŇĎ, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyŇĪjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására. 

 

A szervezet szakértŇĎi tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményezŇĎ ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözŇĎbb szektorokban a kereskedelemtŇĎl a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építŇĎipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig. A top 50 legfontosabb projektet tartalmazó listát egy interaktív honlapon, tematikus bontásban is meg lehet tekinteni a PMI honlapján.

 

A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek

A projektmenedzsment nemzetközi szakmai szervezetének munkatársai szerint a technológiai szektorra az alábbi tíz projekt megvalósulása gyakorolta a legnagyobb hatást:

1. World Wide Web - 1993-ban vált nyilvánosan elérhetŇĎvé, s napjainkban mindenütt jelenlevŇĎvé.

2. Intel 4004 - az Intel elsŇĎ, kereskedelmi forgalomban is elérhetŇĎ mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlŇĎdését.

3. DynaTAC 8000X - a Motorola elsŇĎ szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát mŇĪködött egy feltöltéssel.

4. Google keresŇĎ - 1998-ben jelent meg a keresŇĎmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.

5. iPod - a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetŇĎséget és átalakította a teljes zeneipart.

6. Watson - az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyŇĎzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.

7. Alexa - az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különbözŇĎ eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.

8. Vonalkód - vonalkódot 1974-ben használták elŇĎször egy csomag Wrigley's Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.

9. Skype - az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetŇĎvé vált.

10. Facebook - a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.

 

 

A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek

De vajon melyek voltak Magyarország életében a legfontosabb informatikai projektek? Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezetŇĎ igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdŇĎdhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.

 

1966-ban már az elsŇĎ hazai számítógépek fejlesztése is megkezdŇĎdhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belsŇĎ felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentŇĎsen hozzájárultak az ország számítógépes, minŇĎségi informatikai kultúrájának kialakulásához.

 

Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévŇĎ oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerŇĪen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeong-gal) közölt tanulmányukból nŇĎtt ki a hálózatelmélet.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció